Helytörténeti és Egyháztörténeti Állandó Kiállítás TOVÁBB A GALÉRIÁBA
 A Helytörténeti és egyháztörténeti állandó kiállítás ünnepélyes megnyitójára 2001. január 05-én került sor. A kiállítás forgatókönyvét
Dr. Nyakas Miklós írta, rendezték: Szabó István és Szekeres Gyula. Kiállítást megnyitotta: Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök. Az első terem Dorog hajdúvárosi jellegét mutatja be. Hajdúdorog az ún. „öreg hajdúvárosok” egyike. A város kiváltságait Bocskai István 1605. december 12-én kelt korponai kiváltságlevelében rögzítették. Ekkor ugyan a hajdúk még nem vették birtokba a várost, de Thurzó György nádor 1616-os magyar nevű hajdú vitézek telepítéséről szóló dokumentuma már igazolja a hajdúk ittlétét. II. Ferdinánd, majd I. Lipót megújította és egységes szervezetbe foglalta Doroggal együtt a hajdú kiváltságokat. A hajdúvárosok a török veszély elhárítására sajátos hírszerző és riasztó láncot alakítottak ki. Ezt a láncolatot mutatja be terepasztalunk. Helyi dokumentumok igazolják, hogy Dorog lakosai hogyan vettek részt a Rákóczi majd az 1848/49-es szabadságharcban. A nemzetőrségben, a hajdúkerület által kiállított 17. huszárezredben és az 52. és 53. Bocskairól elnevezett zászlóaljban harcoltak hősiesen.
 Itt látható még a városi közigazgatást és kultúrát bemutató vitrin. Hajdúdorog jeles polihisztora Görög Demeter, 1760. február 1-jén született Hajdúdorogon. Neves kultúrpolitikus, nevelő, lapszerkesztő, újságíró, irodalmár, kartográfus, mezőgazda és mecénás volt. Hadi és más nevezetes Történetek, a Magyar Hírmondó és a Magyar Kurír első magyar nyelvű újságok általa szerkesztett számai láthatók. Ő jelentette meg az első Magyar Atlast, mely a pecsétnyomókkal együtt megtekinthető a kiállító teremben.
A hajdúdorogi híres Tűzoltó Egyesület életéről szólnak a vitrinben kiállított felszerelések, munkaeszközök, kitüntetések.
A második teremben az egyháztörténeti kiállítás kapott helyet. Hajdúdorog az egész magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében, de különösen a hajdúvárosok közül vallásával tűnt ki, és ezáltal sajátos kultúrtörténeti emlékeket hozott létre. Amíg a többi hajdúváros életét a református vallás és egyház alakította több évszázadon át, addig itt a görög katolikusság volt a meghatározó. Nem véletlen tehát, hogy a város legjelentősebb épülete a Görög Katolikus Székesegyház.
 A kiállításban egyházi műkincsek szerepelnek: ikonok, régi liturgikus könyvek, metszetek, szertartáshoz szükséges míves edények, díszes papi ruhák, amelyek az egyház küldetését az evangélium hirdetését szolgálják. Ezeknek a dolgoknak a látványa még így múzeumi nyugalmukban is olyan élményt jelentenek, mintha a látogató
a templomban lenne s fülét megérintenék a szertartás szófoszlányai, miközben láthatja a dorogi hívő emberek hitük és életük által szentesített tárgyait.