GÖRÖG DEMETER (1760-1833)
 „Kilenc éves voltam akkoriban. Értett ahhoz, hogy a magatartásával megnyerje egész odaadásomat. Görög a becsület embere volt, eltelve a vágytól, hogy jót alkothasson. Nemes szív, tele hazafisággal.” – emlékszik vissza Eszterházy Pál szeretett és tisztelt nevelőjére. Udvari nevelőként is méltó elismerést kapott. Munkásságának más területén is kiérdemelte a megbecsülést. 1789-ben Kerekes Sámuellel megindították lapjukat a Hadi és más nevezetes Történetek -et, mely 1792-től Magyar Hírmondó néven jelent meg.
 Nevelői és lapszerkesztői munkássága közben bőkezűen támogatta a kortárs magyar írókat. Saját költségén irodalmi és tudományos írásokat adott ki. Pályázatokat hirdetett. Olyan tekintélynek örvendett, hogy a Bécsben élő magyar írók köré csoportosultak. Sokrétű ténykedése közben felfigyelt Magyarország elmaradottságára. Hazánknak ekkor még nem volt megfelelő politikai térképe. Sok költséggel, fáradtsággal járó munkával, de 10 év után megjelentette Magyarország atlaszát, a megyék térképével. Címe: Magyar Atlas az az Magyar-Horvát és Tótországok vármegyéi s szabad kerületei és határőrző katonaság vidékinek közönséges és különös táblái.
 A termőföld iránti szeretete és a gazdálkodás hatékonyságáért való aggodalma végig kísérte egész életét. A nemzeti kultúra ébredése korszakában időszerűnek tartotta annak fejlődését, a gazdálkodás támogatását. Lapjában a magyar mezőgazdaság fejlesztésének érdekében ajánlja az előfizetőknek Tessedik Sámuel, Nagyváthy János könyveit, a racionális újításokkal megreformáló paraszti munkákról.  1812-től különös odaadással és kedvvel foglalkozott a szőlőműveléssel és nemesítéssel. Felismerte, hogy a magyar borokat akkor fogják magasra értékelni, akkor éri el rangját és külföldön akkor lesz keresett áru, ha a szőlőállomány is minőségi lesz. Ez pedig függ a fajtaösszetételtől. A magyar gazda borának minőségén akkor tud csak javítani, ha ismeri a szőlőfajtákat.
Császári felhatalmazással külföldről szerezte be a legnemesebb szőlőfajtákat. Sokat hozatott Franciaországból (1812-ben Napóleon küldött nagyszámú szőlővesszőt Bécsnek), de érkezett más európai országokból, sőt Ázsiából és Afrikából is. Ezeket a szőlőfajtákat hazai földbe ültette, egy része meghonosodott. Görög Demeter gondolt az utókorra, hiszen lajstromot készített a szőlőfajok leírásáról. 1829-30-ban ezt a kimutatást közölte a Magyar Kurír olvasóinak. Ebből tudhatjuk meg a múlt századokban emlegetett szőlőfajták jellemzőit. Érdemes még ma is fellapozni Görög Demeternek ezt az írását. Címe: Sokféle szőlőfajok lajstroma, melyeket Európának majd minden nevezetesebb szőlőhegyeiről meghozatott Görög Demeter. Görög Demeter, a neves kultúrpolitikus, nevelő, lapszerkesztő, újságíró, irodalmár, kartográfus, mezőgazda és mecénás 1833. szeptember 5-én meghalt, de a szülőváros tovább élteti őt. Intézmény őrzi nevét. Helyben minden nap elhangzik neve, hiszen művelődési házat és utcát neveztek el róla. A nevét őrző gazdakör, kertbarát kör, polgárőrség Hajdúdorogon túl is népszerűsíti, és emlékben tartja a tudós polihisztor nevét.
 Görög Demeter Hajdúdorog szülöttje. 1760. február 1-jén született Görög Demeter és Tóth Sára legkisebb fiaként. Ebből az akkor még kicsiny hajdúvárosunkból indult el. Földrajzilag nagy térséget járt be, hogy ismereteket szerezzen és maradandót alkosson a tudományok, az élet különféle területein. Ezért vált polihisztorrá. Több szakterület kiváló művelőjévé. Szülei hamar felismerték a kis Demeter tehetségét, Bacsinszky András munkácsi püspök rábeszélésére fiúkat továbbtaníttatták. Tanulmányainak első állomása az akkor már nagyihírű debreceni Református Kollégium. Itt elvégezte az alsó grammatikai osztályokat. Majd következett Ungvár. Ahol a gimnázium V - VI. osztályát járta ki. Innen Nagyváradra vette útját. Ott Jogakadémián kezdte el tanulmányait, amit végül Bécsben fejezett be. E sokféle oktatási intézményben tanulás közben több oktatási és nevelési módszerben volt része. Ezeket maga is tudatosan követte. Így válhatott arisztokrata családok gyermekeinek megbecsült házi nevelő-tanítójává. Ifj. gróf Kolonics László majd herceg Eszterházy Pál tanítója volt. Miközben eleget tett feladatának a maga ismereteit is folyamatosan bővítette. Fennmaradt naplók igazolják, hogy mennyire hatásos, okos, a jóra tanító, tudós nevelő tanár volt.